2026 márciusában a JAMA közölte a téma eddigi legnagyobb vizsgálatát: 131 821 embert követtek végig, akár 43 éven át. A napi néhány csésze tea együtt járt az alacsonyabb demenciakockázattal és a valamivel lassabb szellemi hanyatlással. Az összefüggés valódi és több független vizsgálatban is megjelenik. De van egy eredmény, ami épp az európai olvasót érinti, és amit szinte sehol nem tesznek hozzá.
Mit mérnek egyáltalán?
Két különböző dolgot érdemes szétválasztani. Az egyik a demencia: orvosi diagnózis, egyértelmű végpont. A másik a kognitív hanyatlás: az, ahogy az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás sebessége az évek során lassan romlik. Ez mindenkinél zajlik, csak eltérő ütemben.
A kutatások általában úgy dolgoznak, hogy évtizedeken át követnek több tízezer embert, időnként megkérdezik, mit isznak, és rendszeresen elvégeztetnek velük gondolkodási teszteket. Utána megnézik, kinél alakult ki demencia, és kinél romlottak gyorsabban a tesztek eredményei.
A legnagyobb vizsgálat: JAMA, 2026
A Harvard kutatói két hatalmas, évtizedek óta futó amerikai kohorszot elemeztek: a Nurses' Health Study 86 606 nőjét (1980-tól) és a Health Professionals Follow-up Study 45 215 férfiját (1986-tól). Összesen 131 821 ember, medián 36,8 éves követéssel. A leghosszabb követés 43 év volt. Ennyi idő alatt 11 033 demencia alakult ki.
- 131 821résztvevő, akár 43 éven át követve
- 11 033kialakult demencia a követés alatt
- 1–2 csészeteánál volt a legkifejezettebb az eltérés
A koffeines kávénál a legtöbbet fogyasztó negyed 18%-kal alacsonyabb demenciakockázatot mutatott a legkevesebbet fogyasztókhoz képest (100 000 személyévre vetítve 141 eset szemben 330-cal). A tea hasonló irányú összefüggést mutatott ugyanezekkel a kimenetelekkel, és a legkifejezettebb eltérés napi 1–2 csészénél jelentkezett.
Van a vizsgálatnak egy árulkodó részlete: a koffeinmentes kávénál semmilyen összefüggést nem találtak. Ugyanaz az ital, ugyanazok a növényi vegyületek, csak koffein nélkül, és az összefüggés eltűnik. Ez arra utal, hogy a koffein maga is szerepet játszhat a képben, nem csak a polifenolok.
Négy másik vizsgálat, négy különböző módszerrel
| Vizsgálat | Kik | Mit talált |
|---|---|---|
| Zhang és mtsai., 2026 JAMA |
131 821 fő, USA 36,8 év medián követés |
A tea a koffeines kávéhoz hasonló összefüggést mutatott az alacsonyabb demenciakockázattal; a csúcs napi 1–2 csészénél |
| Hu és mtsai., 2022 Translational Psychiatry |
377 592 fő, UK Biobank 9 év követés |
A teázóknál 16%-kal alacsonyabb demenciakockázat (95% CI: 8–23%); a legerősebb hatás napi 3 csészénél |
| Rainey-Smith és mtsai., 2025 J. of Alzheimer's Disease |
8 715 fő, 60–85 évesek átlag 9,1 év |
A napi 1–3 csésze és a napi 4+ csésze teázóknál is lassabb volt a folyékony intelligencia hanyatlása |
| Koreki és mtsai., 2025 J. of Alzheimer's Disease |
1 155 fő, Japán középkorúaktól követve |
Napi 2–3 csésze zöld teánál 44%-kal kisebb esély a jelentős kognitív hanyatlásra. Napi 4 csésze felett nem volt szignifikáns |
| Zhou és mtsai., 2026 Neuroepidemiology |
18 vizsgálat összegzése 58 929 fő |
Zöld teánál összességében 37%-kal kisebb esély kognitív károsodásra, de lásd alább, hol nem |
Ami feltűnő: öt vizsgálat, öt különböző módszer, öt különböző népesség, és mind ugyanabba az irányba mutat. Ez erősebb jelzés, mint bármelyik önmagában.
És most az, amit szinte sehol nem tesznek hozzá
A 18 vizsgálatot összegző elemzés az összefüggést az ázsiai népességekben találta meg, az európaiakban nem. A szerzők ezt kifejezetten kiemelik. Hogy ennek mi az oka, nem tudni: eltérő teafajták (Ázsiában zöld, Európában fekete), eltérő elkészítés, eltérő mennyiség, eltérő étrendi háttér. De ha magyar olvasóként az „ázsiai zöld tea és a memória" típusú címeket látod, ez a fenntartás odatartozik.
Négy további megszorítás:
1. Ezek mind megfigyeléses vizsgálatok. Senkinek nem osztottak ki teát. Azt figyelték meg, ki mit iszik magától. A 2025-ös ausztrál kutatócsoport a saját következtetésében írja le, hogy randomizált, kontrollált vizsgálatokra van szükség az ok-okozat megállapításához. Ez a szakma saját álláspontja, nem a mi óvatoskodásunk.
2. A fordított irányú magyarázat sem zárható ki. A demencia évekkel a diagnózis előtt elkezdi megváltoztatni a szokásokat: az étvágyat, az ízlést, a napi rutint. Elképzelhető, hogy nem a kevés tea vezet a hanyatláshoz, hanem a kezdődő hanyatlás vezet a kevesebb teához.
3. A több nem jobb. A japán vizsgálatban a napi 2–3 csésze zöld tea mutatott összefüggést, a napi 4 vagy több már nem volt szignifikáns. A UK Biobank adatain U-alakú görbe rajzolódott ki: a védő hatás egy pontig nőtt, aztán lapult. A „minél több, annál jobb" logika itt nem működik.
4. A koffeinmentes változatokra ez nem vonatkozik. A JAMA-vizsgálatban a koffeinmentes kávé nem mutatott összefüggést. Ebből nem következik, hogy a rooibos vagy a gyümölcstea rossz, csak az, hogy ezek a konkrét eredmények nem róluk szólnak.
Öt független vizsgálat, összesen több mint félmillió ember adatán, ugyanabba az irányba mutat: a napi 1–3 csésze tea együtt jár az alacsonyabb demenciakockázattal és a lassabb szellemi hanyatlással. Az ok-okozat nem bizonyított, a hatás mérsékelt, a több nem jobb, és európai népességekben az összefüggés gyengébb. A tea nem gyógyszer, de ha amúgy is innál valamit délután, ennél jobban dokumentált itallal nehéz előállni.
Gyakori kérdések
Mennyi teát érdemes innom?
A vizsgálatok napi 1–3 csésze körül mutatták a legerősebb összefüggést. A JAMA-elemzésben 1–2 csészénél, a UK Biobank adatain 3 csészénél, a japán vizsgálatban 2–3 csészénél volt a csúcs. A napi 4 fölötti mennyiség egyik vizsgálatban sem hozott többletet. Ez nem orvosi javaslat, hanem az, amit mértek.
Zöld vagy fekete tea?
Mindkettőnél megjelent az összefüggés. A zöld teáról több célzott vizsgálat készült, főleg Ázsiában, a fekete teáról inkább a brit adatokból tudunk. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy bármelyik érdemben jobb lenne a másiknál ebből a szempontból.
A koffein miatt működik, vagy a polifenolok miatt?
Ez nyitott kérdés. A JAMA-vizsgálat egy fontos nyomot ad: a koffeinmentes kávé nem mutatott összefüggést, a koffeines igen. Ez a koffein szerepére utal, de nem zárja ki, hogy a tea polifenoljai is részt vesznek benne.
Ha most kezdek el teázni, van még értelme?
A vizsgálatok középkorú és idősebb embereket követtek, és a legtöbb az évek óta tartó, rendszeres fogyasztásnál mutatott összefüggést. Arra, hogy egy késői kezdés mit hoz, ezekből az adatokból nem lehet választ adni.
Ha ez után főznél egyet
A vizsgálatokban szereplő napi 1–3 csésze koffeintartalmú teát jelent. Ha reggelre vagy délelőttre keresel ilyet, a natúr fekete teák és a natúr zöld teák között találsz klasszikus, egyfajta teákat. Ha nem tudod, melyikkel kezdd, a tea-kalauzunkban fajtánként végigvezetünk a különbségeken.
Források
- Zhang Y, Liu Y, Li Y, és mtsai. Coffee and Tea Intake, Dementia Risk, and Cognitive Function. JAMA, 2026;335(11):961–974. doi.org/10.1001/jama.2025.27259
- Hu HY, Wu BS, Ou YN, és mtsai. Tea consumption and risk of incident dementia: A prospective cohort study of 377 592 UK Biobank participants. Translational Psychiatry, 2022;12:171. doi.org/10.1038/s41398-022-01923-z
- Rainey-Smith SR, Sewell KR, Brown BM, és mtsai. Moderate coffee and tea consumption is associated with slower cognitive decline. Journal of Alzheimer's Disease, 2025;107(1):170–178. doi.org/10.1177/13872877251361058
- Koreki A, Nozaki S, Shikimoto R, és mtsai. A longitudinal cohort study demonstrating the beneficial effect of moderate consumption of green tea and coffee on the prevention of dementia: The JPHC Saku Mental Health Study. Journal of Alzheimer's Disease, 2025;103(2):519–527. doi.org/10.1177/13872877241303709
- Zhou S, Zhu Y, Ren N, és mtsai. The Association between Green Tea Consumption and Cognitive Function: A Meta-Analysis of Current Evidence. Neuroepidemiology, 2026;60(1):178–199. doi.org/10.1159/000543784
Ez a cikk tájékoztató jellegű, tudományos közlemények ismertetése. Nem minősül orvosi tanácsnak, és nem alkalmas betegség megelőzésére, kezelésére vagy diagnosztizálására.


