Hibiszkusz tea

A hibiszkusz tea a trópusi Hibiscus sabdariffa (rozella) szárított, húsos csészeleveleiből készül. Koffeinmentes, rubinvörös, savanykás ízű főzet, és a legtöbb gyümölcstea alapjában is ott van, ettől lesznek azok pirosak.

Gyorsadatok

Növény Hibiscus sabdariffa (mályvafélék); a felhasznált rész a virág csészelevele
Termőhelyek Afrika (Szudán, Nigéria, Egyiptom), Ázsia, Közép-Amerika1
Más nevei karkadé (Egyiptom), bissap (Nyugat-Afrika), flor de Jamaica (Mexikó)
Koffein nincs2
Elkészítés langyosan 40 °C, 15–30 perc (ezt javasoljuk a natúr hibiszkuszhoz)
Elkészítés forrón 100 °C, 5–10 perc; erősebb, savanyúbb
Hidegen 6–8 óra a hűtőben
Íz savanyú, áfonyás-meggyes, enyhén fanyar

Melyik gyümölcsteában van hibiszkusz?

A gyümölcsteák többsége almára és hibiszkuszra épül: az alma ad testet és édességet, a hibiszkusz színt és savat. A mi 16 gyümölcsteánkból 15-ben van hibiszkusz, egyedül a Török Almában nincs.

Gyümölcstea Hibiszkusz
Török Alma nincs
Gyümölcs Bomba, Áfonyás Boldogság, Édes Eper, Fahéjas Szilva, Fahéjas Alma van
Málnás Varázslat, Zamatos bogyók, Feketeribizli, 12 Bogyó, Barackos Mámor van
Téli Puncs, Maracuja sugallat, Pinacolada, Meghitt pillanat, Gyümölcskavalkád van

Ha a hibiszkuszt kerülnéd, de koffeinmentes, ízes italt keresel, ezek közül választhatsz: a Török Alma gyümölcstea, a rooibos keverékeink (Jégkorszak, Gránátalma füge, Trópusi Szamba, Karamellás Rooibos), a honeybush Topkapi, a két chai fűszerkeverék, valamint a Bodzavirág, az Ázsiai Citromfű, a Frissesség Érzése, az Olivaliget, a Narancsos Lapacho és az Álmok Földje.

Miért savanyú, és hogyan lesz kevésbé az?

A hibiszkusz csészelevele szerves savakban gazdag, ettől savanyú, és az antociánoktól mélyvörös.1 Minél forróbb a víz és minél tovább ázik, annál savanyúbb és fanyarabb a főzet. Ha kevésbé savanyút szeretnél, áztasd langyos vízben, vagy válassz olyan gyümölcsteát, amelyben a hibiszkusz mellett sok az alma, például a Fahéjas Almát vagy az Édes Epret. Egy kevés méz is sokat kerekít rajta.

„Gyümölcs teák közül az abszolút favorit. Nagyon finom. Télen melegen, nyáron jeges teaként is fogyasztjuk.”

Hidegen vagy melegen?

Mindkettő működik. A natúr hibiszkuszhoz mi a 40 °C-os, 15–30 perces áztatást javasoljuk: így lágyabb, kevésbé fanyar lesz. Hideg áztatáshoz tegyél egy evőkanál hibiszkuszt egy liter hideg vízbe, és hagyd a hűtőben 6–8 órán át, majd szűrd le. Nyáron a hibiszkuszos gyümölcsteák is jól mennek jegesen: áztasd őket duplán erősre forró vízben, és öntsd jégre.

A hibiszkusz festékanyaga erős, a világos műanyag kancsókat és a teaszűrőt is elszínezheti, ezért érdemes üvegben készíteni.

Ha rendszeresen szedsz gyógyszert (különösen vérnyomáscsökkentőt) vagy várandós vagy, a hibiszkusz rendszeres fogyasztása előtt kérdezd meg orvosodat.

Hibiszkusz és a legkedveltebb gyümölcsteáink

Gyakori kérdések

Van koffein a hibiszkusz teában?

Nincs. A hibiszkusz nem a teacserjéből készül, hanem a Hibiscus sabdariffa csészeleveleiből, amelyek nem tartalmaznak koffeint.

Miért vörös és savanyú a hibiszkusz tea?

A vörös színt az antociánok, a savanyú ízt a csészelevél szerves savai adják. Forróbb vízben és hosszabb áztatással mindkettő erősödik.

Melyik gyümölcstea hibiszkuszmentes?

A mi kínálatunkban a Török Alma az egyetlen hibiszkuszmentes gyümölcstea. Hibiszkuszmentes és koffeinmentes a rooibos és a honeybush keverékeink, a chai fűszerkeverékek és több gyógynövényes teánk is, például a Bodzavirág és az Ázsiai Citromfű.

Lehet hidegen áztatni a hibiszkuszt?

Igen. Egy evőkanál hibiszkuszt egy liter hideg vízben 6–8 órán át a hűtőben áztatva lágy, kevésbé fanyar italt kapsz.

Hány fokos vízzel készül a hibiszkusz?

A natúr hibiszkuszhoz 40 °C-os vizet és 15–30 perc áztatást javaslunk. Forrásban lévő vízzel 5–10 perc alatt erősebb, savanyúbb főzet lesz belőle.

Források

  1. Da-Costa-Rocha, I. és mtsai (2014): Hibiscus sabdariffa L.: A phytochemical and pharmacological review. Food Chemistry 165:424–443. doi:10.1016/j.foodchem.2014.05.002
  2. Chin, J. M. és mtsai (2008): Caffeine content of brewed teas. Journal of Analytical Toxicology 32(8):702–704. doi:10.1093/jat/32.8.702